Lukácsházi Győző
Zenei elkötelezettségét Dunaújvárosban szerezte, ahol egy Kodály Zoltán által rendszeresen látogatott iskolába, a Móricz Zsigmond Zenei Általános Iskolába járt. Előbb csellózni, később tubázni tanult. A két hangszert párhuzamosan vitte középiskolás korában, amelynek helyszíne a győri Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakközépiskola volt. A Zeneakadémiára tubával került, ahol 1978-ban szerezte tuba-kamaraművész és tanári diplomáját. Játszott a Magyar Állami Operaház zenekarában, tagja volt a Vám- és Pénzügyőrség Zenekarának, majd 1984-ben a Budapest Ragtime Band vezetője lett. Ezt követően a Magyar Rádió szerkesztőjeként dolgozott, ahol később a Könnyűzenei Produkciós Szerkesztőség vezetője lett. Rádiós szerkesztő és műsorvezető, korábbi munkái között találjuk a Verkli és a Világzene Magazin című műsorokat, a Bartók Rádióban vezette a Muzsikáló Reggelt, majd elindult a mai napig is tartó Tóbiás matiné, valamint a Partitúra című, gyerekeknek szóló játékos ismeretterjesztő sorozata. 1997-ben zenei vezetője lett a budai IBS Színpadnak, ahol útjára indította a BonBon Matiné sorozatot. 2013–2018 között a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója. Munkáját itthon három rádiós nívódíjjal (1995, 1998, 2000) és egy eMeRTon-díjjal (1989) ismerték el. Monte-Carlóból, Sanghajból, Brnóból és Olaszországból nemzetközi műsorversenyek díjait kapta (1994, 1995), amelyeknek szerkesztője volt. Kétszer kapott Artisjus-díjat (2011, 2018), 2017-ben pedig Bánffy Miklós-díjat.